A hidrológiai és vízügyi napelemes rendszer egy innovatív megoldás, amely egyesíti a hidrológiai és vízügyi ipar aktuális igényeit a napelemes energiaellátó rendszerek előnyeivel. Ez a rendszer főként napenergiát, zöld és megújuló energiát használ a hidrológiai és vízügyi létesítmények áramellátására. A napelemes energiaellátó rendszer főként napelem-elemekből, napelem-vezérlőkből, akkumulátorokból (csomagokból) és egyéb alkatrészekből áll. A napelem modul feladata a napenergia elektromos energiává alakítása, a napelemes vezérlő pedig a teljes rendszer működési állapotát szabályozza, és védi az akkumulátort a túltöltéstől és a túlkisüléstől. Az akkumulátorokat elektromos energia tárolására használják, hogy szükség esetén ki lehessen szabadítani. A hidrológia és a vízvédelem területén a napelemes energiaellátó rendszerek különféle áramellátást igénylő létesítményekben alkalmazhatók, mint például hidrológiai mérőállomások, vízgazdálkodási szivattyútelepek, vízelvezető csőhálózat-felügyelet stb. Ezek a létesítmények gyakran távoli területeken találhatók. vagy olyan zord környezetű helyekre, ahol a hagyományos áramellátási módszerek esetleg nem képesek kielégíteni a keresletet, vagy költségesek. A napelemes energiaellátó rendszer képes megoldani ezeket a problémákat, és stabil és megbízható áramellátást biztosít ezeknek a létesítményeknek. Emellett az intelligens vízgazdálkodás kiépítéséhez független áramellátás támogatása is szükséges. Az intelligens vízgazdálkodás adatelemzés és intelligens technológia révén optimalizálja a vízgazdálkodási projektek kezelését és működtetését. A napelemes energiaellátó rendszer az intelligens vízgazdálkodás minden alrendszeréhez önálló tápellátást tud biztosítani a rendszer stabil működésének biztosítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy a hidrológiai és vízügyi szoláris energiaellátó rendszer széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkező megoldás. Nemcsak a hidrológiai és vízügyi létesítmények stabil és megbízható tápellátását tudja biztosítani, hanem csökkenti a működési költségeket és a környezetszennyezést is.
A hidrológiai és vízügyi szoláris energiaellátó rendszer költsége főként több kulcsfontosságú szempontot takar:
Berendezés költsége: Ez magában foglalja a főbb berendezések, például napelemek, napelem-vezérlők és akkumulátorok (csomagok) beszerzési költségét. A napelemek gyártási költsége viszonylag magas, és számos tényező befolyásolja, mint például a berendezések és létesítmények, a nyersanyagok, a technológiai kutatás és fejlesztés, valamint a munkaerőköltségek. Emellett a rendszer minősége és teljesítménye is befolyásolja az árát.
Telepítési költség: Ez magában foglalja a napelemes rendszer hidrológiai és vízügyi létesítményekre történő telepítésének költségeit, beleértve a telepítő fizetését, a telepítési berendezések bérleti díját stb. A telepítés költségei a létesítmény konkrét helyétől függően változhatnak, ill. a telepítés nehézsége.
Üzemeltetési és karbantartási költségek: A napelemes rendszerek rendszeres karbantartást és karbantartást igényelnek normál működésük biztosításához. Az üzemeltetési és karbantartási költségek magukban foglalják a karbantartók bérét, a karbantartási berendezések beszerzési költségeit, a javítási költségeket stb. Ezen túlmenően a napelemes energiatermelés időszakos jellege miatt a tároláshoz és a kiszállításhoz magas költségű tárolóeszközök szükségesek, ami szintén növeli az üzemeltetést és a karbantartást költségeket.
Míg egy hidrológiai napelemes rendszer kezdeti beruházási költsége magas lehet, hosszú távú üzemeltetési költségei viszonylag alacsonyak. A napenergia zöld, megújuló energiaforrás. A napelemes energiaellátó rendszer használata csökkentheti a hagyományos energiaforrásoktól való függést és csökkentheti az energiaköltségeket. Emellett a napelemes energiaellátó rendszerek csökkenthetik a környezetszennyezést és megfelelnek a fenntartható fejlődés követelményeinek. A hidrológiai és vízügyi napelemes rendszer költségének mérlegelésekor átfogóan mérlegelni kell annak kezdeti beruházási költségét és hosszú távú üzemeltetési költségét, valamint mérlegelni kell gazdasági és környezeti előnyeit. A technológia folyamatos fejlődésével és a költségek csökkenésével vélhetően egyre elterjedtebb lesz a napelemes energiaellátó rendszerek alkalmazása a hidrológia és a vízgazdálkodás területén.