Afrika hatalmas energiaellátási kihívásokkal néz szembe a gyorsan növekvő népességéből és a viszonylag gyenge hálózati infrastruktúrából adódóan. A fenntarthatóság és az éghajlatváltozás miatti nyomás miatt azonban Afrika nem engedheti meg magának, hogy túlságosan a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodjon. Szerencsére az afrikai kontinens bőséges nap-, szél- és vízenergia-forrásokkal rendelkezik, amelyek szilárd alapot biztosítanak jövőbeli energetikai átalakulásához.
Piaci megfigyelők rámutatnak, hogy a megújuló energiákba való befektetések révén Afrika várhatóan 2050-re eléri a teljes energia-dekarbonizációt. Bár az éghajlatváltozás egyre inkább érinti Afrikát, a régió hozzájárulása a globális klímaváltozáshoz viszonylag csekély. A növekvő energiaigény kielégítése és a szén-dioxid-kibocsátás szabályozása érdekében Afrikának egyensúlyt kell találnia az energiatermelés, a fenntarthatóság fenntartása és az energia megfizethetőségének biztosítása között.
Jelenleg Afrika energiahálózata a legkevésbé fejlett a világon, miközben a régió népességnövekedése is a leggyorsabb a világon, és 2050-re várhatóan megduplázódik. Ez azt jelenti, hogy a század közepére a világ népességének negyede él majd szubszaharai Afrika. Ez a gyors népességnövekedés óriási hiányosságokat fog okozni az energia- és infrastruktúra-szükségletekben.
Jelenleg Afrikában mintegy 600 millió embernek nincs áramellátása, és az áramellátással rendelkező területek is instabilitás és megbízhatatlanság kényelmével néznek szembe. Az energiaigény várhatóan egyharmadával nő a következő évtizedben, ahogy a szubszaharai Afrika növekszik, fejlődik és iparosodik. Ennek az igénynek a kielégítéséhez 2065-ig tízszeresére kell növelni Afrika energiatermelő kapacitását.
Az afrikai országok azonban nem tudják megismételni azt a történelmi modellt, hogy gazdaságukat a fejlett országokban nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag elégetésével fejlesztik. Szerencsére Afrika bőséges megújuló energiaforrással rendelkezik, beleértve a nap-, szél- és vízenergiát. Ha megfelelően fektetik be és fejlesztik, ezek az erőforrások képesek a gazdasági növekedés ösztönzésére és az energiaellátási problémák megoldására Afrikában.
Jelenleg egy ruandai és német tudósokból álló kutatócsoport létrehozott egy afrikai megújuló energiaerőmű adatbázist. Ez az első olyan projekt, amely átfogó áttekintést nyújt az afrikai megújulóenergia-erőművekről, beleértve a legfontosabb információkat, például a földrajzi koordinátákat, az építkezés állapotát és a kapacitást. Az adatbázis szerint Afrika jó úton halad afelé, hogy elérje ambiciózus energetikai céljait.
Az adatbázis azt mutatja, hogy egyes afrikai országok a század közepére teljesen dekarbonizálhatók, ha minden tervezett új energetikai projektet zökkenőmentesen hajtanak végre. Ezenkívül 2040-re Afrika villamosenergia-szükségletének 76%-át megújuló energiával lehetne fedezni, feltéve, hogy az összes épülő tiszta energiájú erőmű a tervek szerint épül, és eléri a maximális kapacitást.
Bár a vízenergia rövid távon életképes megoldás lehet, hosszú távon a túlzott ráhagyatkozás energiabiztonsági kockázatokat jelenthet, különösen aszályos időszakokban. Ezért a tudósok azt javasolják, hogy a vízenergiát kombinálják a szél- és napenergiával, hogy fenntarthatóbb és változatosabb energiamix-megoldást hozzanak létre.
Összefoglalva, az előtte álló kihívások ellenére Afrika egyre fontosabb szereplővé válik a globális energiaiparban. Egyedülálló éghajlati és ökológiai adottságai, valamint viszonylag alacsony népsűrűsége ideális hellyé teszik a megújuló energia fejlesztésére. Megfelelő befektetéssel és támogatással Afrikának megvan a lehetősége arra, hogy a tiszta energia globális gyártási és ellátási bázisává váljon.