Néhány nappal ezelőtt az Egyesült Arab Emírségek energiaóriása, a Masdar és a kirgiz energiaügyi minisztérium 1 GW-os megújulóenergia-projekt fejlesztési megállapodást írt alá.
A megállapodás aláírása a Masdar újra{0}}elosztását jelenti a megújuló energiaforrások területén Közép-Ázsiában, miután sikeresen belépett az üzbegisztáni megújulóenergia-piacra, és jelentős helyi szereplővé vált.
A keretmegállapodás hatálya alá tartozó 1 GW-os megújulóenergia-projektek közé tartoznak a szárazföldi-fotovoltaik, a felszíni fotovoltaik és a vízerőművek.
A megállapodást azért írták alá, hogy segítsen Kirgizisztánnak elérni alacsony{0}}szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céljait – az üvegházhatású gázok kibocsátásának 44 százalékos csökkentését 2030-ra, és a szén-dioxid-semlegességet 2050-re.
Kirgizisztán jelenlegi beépített energiaszerkezetéből ítélve azonban a tiszta energia aránya elérte a 90 százalékot.
Tehát miért elkötelezett a kirgiz kormány új megújuló energia projektek kidolgozása mellett?
Az erőmű komolyan elöregedett
Gazdag vízenergia-forrásainak köszönhetően Üzbegisztán beépített villamosenergia-kapacitását a vízenergia uralja, amely több mint 90 százalékot tesz ki. Ezek a vízerőművek azonban komoly öregedési problémákkal néznek szembe. A rendkívül alacsony villamosenergia-árszint miatt a villamosenergia-rendszerre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedett, az erőművek növekvő fenntartási költségei pedig tovább növelték az állam pénzügyi terheit.
Villamosenergia-ellátási rés
Kirgizisztán jelenlegi áramellátása alig tudja kielégíteni a hazai keresletet, az esetlegesen felmerülő áramellátási hiány pedig elsősorban a következő szempontokból adódik:
(1) Új energiaigény: A villamosenergia-fogyasztás Kirgizisztánban évente 3-5 százalékkal növekszik, de a berendezések elöregednek és túlterheltek, és a forráshiány miatt az új energiatermelési kapacitás korlátozott, ami nem tudja kielégíteni a növekvő energiaigényt.
(2) Szezonális energiahiány: a vízenergia érzékeny a szezonális és időjárási -ingadozásokra, és Jiji télen energiahiány van;
(2) Regionális energiahiány: Kirgizisztán villamosenergia-igénye főként északról származik, míg a vízerőművek 80 százaléka főként délen van elosztva. Kirgizisztán elöregedő energiaátviteli létesítményeivel együtt az energiaellátás stabilitása veszélyben van.
(3) Villamos fűtés: Kirgizisztán egyes területein az elektromos kazánok jelentik a fő hőforrást, ami nagymértékben növeli a villamosenergia-fogyasztás iránti igényt.
(4) Villamosenergia-export: Kirgizisztán hazai villamosenergia-hálózata össze van kötve Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal és Kínával. A két ország közötti kétoldalú megállapodások értelmében Kirgizisztán az áram egy részét Üzbegisztánból és Kazahsztánból importálja, illetve az áram egy részét Kazahsztánba és Kínába exportálja minden évben. Az aktív vízerőművek elöregedésével és a hazai villamosenergia-igény növekedésével azonban Kirgizisztán villamosenergia-exportja hiányos lesz.
A villamosenergia-export Kirgizisztán egyik devizabevétel-forrása. A szomszédos országokkal való hálózati összekapcsolás és villamosenergia-export előmozdítása érdekében Kirgizisztán megtervezte a CASA-1000 (Közép-Ázsia-Dél-Ázsia áramátviteli és átalakítási vonal) projektet Tádzsikisztánnal, Afganisztánnal és Pakisztánnal. A projektet 2012-ben indították el. 2019-ben javasolták, hogy az építkezés 2019-ben induljon el, és jelenleg is zajlik. A projekt befejezése után a Jike áramot exportál Afganisztánba és Pakisztánba.
Megújuló energia fejlesztési potenciál
Kirgizisztán jelenlegi hatalmi struktúrája viszonylag egyszerű. Az áramellátás biztonságának és stabilitásának fokozása érdekében a kirgiz kormány azt reméli, hogy elősegíti a hatalmi struktúra diverzifikációját. A globális alacsony szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési trendben, valamint Kirgizisztán saját erőforrásaival kombinálva, a megújuló energia fontos átalakulási irány lett.
A Ji megújuló energiaforrások fejlesztési potenciálja főként a vízenergia és a fotovoltaik területén létezik:
(1) Vízkészletek: Kirgizisztánban sok folyó és tó található, és a vízkészletek rendkívül gazdagok. A teljes készlet mintegy 142,5 milliárd kWh, és ennek csak 10 százalékát fejlesztették ki. A kirgiz kormány ösztönzi a kis vízerőművek további fejlesztését.
(2) Napenergia: Ji földrajzi elhelyezkedése és éghajlati viszonyai nagyon kedvezőek a napenergia fejlesztéséhez, és az éves energiatermelés várhatóan eléri a 300 kilowatt{2}órát (kWh/m2).
Jelenleg Ji nem rendelkezik beépített fotovoltaikus kapacitással. Tavaly novemberben Kirgizisztán miniszterelnöke tanúja volt, a Kínai Vasút 20. Iroda és a Kirgizisztáni Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium szándéknyilatkozatot írt alá az Issyk Kul 1000 MW-os fotovoltaikus projektről és a Torguz 600 MW-os vízerőmű projektről. A fotovoltaikus projekt az első nagy-léptékű fotovoltaikus energiatermelési projekt Kirgizisztánban.