Kulcsszavak: EU-támogatások dekarbonizációs akció megújuló energia
Az EU állami támogatási szabályozásának megfelelően az Európai Bizottság jóváhagyta a német támogatási tervet összesen 4 milliárd euró értékben. A részben a Helyreállítási és Helyreállítási Alapból (RRF) származó program célja, hogy segítse az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) hatálya alá tartozó vállalatokat ipari termelési folyamataik szén-dioxid-mentesítésében, ezzel elősegítve Németország és az EU Green Deal stratégiai céljainak megvalósítását. Németország azt a célt tűzte ki, hogy 2045-re elérje a klímasemlegességet. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése azonban az olyan alapanyag-ágazatokban, mint az acél, a cement, a papír, az üveg és a vegyipar, kihívásokkal néz szembe. Csak a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiával való helyettesítésével nehéz jelentős kibocsátáscsökkentést elérni. . Ehhez új és gyakran költséges gyártási eljárásokra van szükség, amelyek sok esetben még nem versenyképesek.
A terv alapvető célja, hogy segítse a német ipart az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a gyártási folyamat során. A program által támogatott projektek között szerepel a villamos energia felhasználásával üveget előállító kemencék építése, valamint a hagyományos acélgyártási eljárások direkt redukciós hidrogénüzemű erőművekkel történő felváltása. A kedvezményezettek az EU ETS keretében működő vegyipari, fém-, üveg- vagy papíripari vállalkozások. A támogatási jogosultság biztosítása érdekében a projekteknek három éven belül 60%-os kibocsátáscsökkentést kell elérniük a legjobb hagyományos technológiához képest az ETS-referenciaérték alapján, és 90%-os kibocsátáscsökkentést 15 éven belül.
A tervezett projekteket nyílt versenytárgyaláson választják ki, és két kritérium alapján rangsorolják: (i) az elkerült szén-dioxid-kibocsátás (CO2) tonnánkénti minimális támogatási összege (a fő kritérium), és (ii) a projekt. elérése A CO2-kibocsátás jelentős mértékű csökkentése.
A támogatásokat 15 éves futamidejű, kétirányú szén-dioxid-kibocsátási szerződések (CCfD), úgynevezett „klímavédelmi szerződések” formájában adják ki. A hagyományos technológiákkal összehasonlítva a kedvezményezettek évente kifizetést kapnak vagy fizetnek az államnak az ajánlatok változása és a releváns piaci árak (például szén- vagy energiabevitel) alapján. Ez az intézkedés csak az új gyártási folyamathoz kapcsolódó tényleges többletköltségeket fedezi. Ha a projekt működési támogatási költsége csökken, a kedvezményezett köteles a különbözetet visszafizetni a német hatóságoknak. Ezért a ténylegesen kifizetett támogatások teljes összege valószínűleg jóval a maximálisan előirányzott 4 milliárd euró alatt marad.
Robert Habeck német gazdasági miniszter „innovatív döntésként egy energiaigényes iparágban” méltatta az EU döntését, és kijelentette, hogy a különbségi szerződés „biztosítja, hogy Németország gazdasági fejlődése innovatív, környezetbarát technológiákon és fenntartható munkalehetőségeken keresztül fenntartható értéket teremtsen”. A terv 2045-ös lejártáig Németország várhatóan összesen mintegy 350 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.