Március 16-án az Európai Bizottság bejelentette a nettó nulla iparról szóló törvényre és a kulcsfontosságú nyersanyagokról szóló törvényre vonatkozó jogalkotási javaslatokat, remélve, hogy elősegíti az EU iparágainak alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődését, erősíti a helyi ellátási láncokat, és lehetővé teszi, hogy az EU a zöld ipar élére álljon. forradalom.
A helyi ipari láncok támogatásától a kulcsfontosságú nyersanyagok védelméig ez a két törvényjavaslat nem csupán az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvényére adott válasz, hanem a javasolt EU Green New Deal ipari terv kulcselemei is.
Mi a két törvényjavaslat fő tartalma? Mi a bevezető háttere? Milyen hatással lesz a kapcsolódó iparágakra Kínában? Ezeket a kérdéseket érdemes alaposabban megvizsgálni.
Hangsúly a helyi termelési kapacitásra
A tartalom szempontjából a „nettó nulla iparról szóló törvény” az EU nettó nulla iparának helyi gyártási kapacitásának javítására, a „kritikus nyersanyagokról szóló törvény” pedig az EU nettó nulla iparának, a digitális iparnak a kulcsfontosságú ágazatainak biztosítására összpontosít. technológia, védelmi ipar, űrtechnológia és más stratégiai ágazatok. Az alapanyag-ellátás biztos.
Jelenleg az EU elektromos járműveinek, akkumulátorainak és legtöbb fotovoltaikus moduljának egyharmadát az EU-n kívüli országokból importálják, amelyek többsége Kínából származik. Az elmúlt két évben az EU eredetileg előnyös iparágai, így a ventilátorberendezések és a hőszivattyúk is olyan problémákkal küzdöttek, mint a versenyképesség csökkenése és a technológiai hiányosságok szűkülése.
A Net Zero Industries Act ezért arra törekszik, hogy növelje a tiszta technológiák termelését az EU-ban a fenti problémák megoldása és annak biztosítása érdekében, hogy ezek az iparágak megfelelően felkészüljenek a tiszta energiára való átállásra. Az EU tervei szerint 2030-ra a helyi (stratégiai) zéró szén-dioxid-kibocsátású technológiai termelési kapacitások az EU szükségleteinek 40 százalékát ki tudják elégíteni.
A nettó nulla iparról szóló törvényben szereplő kulcsfontosságú, nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiák közé tartoznak a következők: fotovoltaikus és termikus napenergia, szárazföldi és tengeri szélenergia-technológiák, akkumulátorok és energiatárolás, hőszivattyúk és geotermikus energia, hidrogénelektrolizátorok és üzemanyagcellák, biogáz, biometán, szén-dioxid-leválasztás és tárolási (CCS) technológiák és hálózati technológiák. A törvényjavaslatban való szerepeltetés azt jelenti, hogy ezek a technológiák szakpolitikai szintű támogatást, valamint pénzügyi és pénzügyi támogatást kaphatnak, például támogatásokat, finanszírozást és pénzügyi garanciákat.
Egy másik kulcsfontosságú nyersanyagtörvény azt javasolja, hogy az EU 2030-ra elérje a stratégiai nyersanyagok éves felhasználásának több mint 10 százalékát helyben, a helyi feldolgozás több mint 40 százalékát és a helyi újrahasznosítás több mint 15 százalékát. származik Egyetlen importáló ország aránya nem haladhatja meg az EU éves fogyasztásának 65 százalékát.
A törvényjavaslat 34 kulcsfontosságú nyersanyagot tartalmaz, amelyek többsége ásványvagyon. Ezeket a nyersanyagokat az EU gazdasága szempontjából stratégiai jelentőségűnek tekintik, és magas ellátási lánc kockázatot hordoznak magukban. A törvényjavaslat szerint az Európai Bizottság az anyagforrások diverzifikálásával kezeli a függőséget.
A törvényjavaslatban szereplő kulcsfontosságú nyersanyagok közül a lítium, a kobalt és a nikkel a lítiumelemek gyártásának kulcsfontosságú nyersanyagai, a ritkaföldfémeket pedig ipari vitaminoknak nevezik, amelyek kiváló mágneses, optikai és elektromos tulajdonságokkal rendelkeznek, és felhasználhatók a repülésben. , honvédelem, szélenergia és új energetikai járművek. és más területeken.
A jogalkotási javaslat elindításakor az EU szóvivője rámutatott egyes nyersanyagellátás helyzetére. A világ kobaltjának 63 százalékát a Kongói Demokratikus Köztársaságban nyerik ki, majd Kínában finomítják; Az EU magnéziumellátásának 97 százaléka Kínából származik; Az állandó mágnesekben világszerte használt ritkaföldfémek 100 százalékát Kínában finomítják; Az EU platinacsoporthoz tartozó fémeinek 71 százaléka Dél-Afrikából származik; Az EU borát-ellátásának 98 százaléka Törökországból származik.
A törvényjavaslat azt állítja, hogy az EU nagymértékben függ számos harmadik országtól a kulcsfontosságú nyersanyagok tekintetében. A globális gazdaság digitális és zöld gazdaságra való átállásával együtt megnőtt e kulcsfontosságú nyersanyagok iránti globális kereslet, ami tovább növelte az uniós ellátási láncok sebezhetőségét.
A törvényjavaslat az import korlátozása mellett a kulcsfontosságú uniós nyersanyagprojektek engedélyezési folyamatát is egyszerűsíti. A törvényjavaslat azt javasolja, hogy az Európai Unió stratégiai projektként nevezzen meg bizonyos új bánya- és feldolgozóüzemi projekteket. A stratégiai bányaprojektek 24 hónapon belül, a feldolgozó létesítmények pedig legkésőbb 12 hónapon belül kapnak engedélyt.
Ezen túlmenően az Európai Bizottság erősíti a kulcsfontosságú nyersanyagokra vonatkozó áttörést jelentő technológiák fejlesztését, ideértve a kulcsfontosságú nyersanyagokra vonatkozó nagyszabású szakismereti partnerségek létrehozását, tartalékok létrehozását ott, ahol az ellátás veszélyben van, nyersanyag-kollégiumok létrehozását, ill. a munkaerő erősítése a kulcsfontosságú nyersanyag-ellátási láncokban, készségfejlesztés.
Milyen hatással van az "inflációcsökkentési törvény" Kínára?
2022 augusztusában az Egyesült Államok kihirdette az "Inflation Reduction Act" törvényt, amely 369 milliárd USD értékű támogatást és adókedvezményt biztosít a zöld technológia számára. A törvényjavaslat az Egyesült Államok történetének legjelentősebb éghajlatvédelmi jogszabálya, amely számos befektetést hoz az amerikai gyártásba. A törvényjavaslat hatályba lépése óta eltelt hetekben egyes vállalatok összesen mintegy 28 milliárd dollár értékű új beruházást jelentettek be az Egyesült Államokban elektromos járművek, akkumulátorok és napelemek gyártása terén.
Az EU úgy véli, hogy a törvényjavaslat diszkriminációt jelent az EU elektromos járművekkel, akkumulátorokkal, megújuló energiával és energiaintenzív iparágakkal szemben, és negatív hatással lesz az európai iparágak versenyképességére és beruházási döntéseire.
Különböző európai ipari szövetségek és vállalatok nyomására az Európai Bizottság úgy döntött, hogy intézkedéseket tesz az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye elleni fedezet érdekében.
A fenti intézkedések szándékából ítélve a két törvényjavaslat egyrészt a pilléres alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak támogatását szolgálja Európában, másrészt az ipari lánc forrásánál az alapanyag-ellátás biztosítását, valamint a a kapcsolódó iparágak fenntartható fejlődése.
Ez azonban azt is jelenti, hogy az EU küszöbértékeket szabott meg a szén-dioxid-kibocsátás nélküli iparhoz kapcsolódó berendezések és kulcsfontosságú nyersanyagok importjára vonatkozóan, csökkentve az importkeresletet, és egyúttal korlátozott lépésekkel fokozva a versenyt a globális kulcsfontosságú erőforrásokért.
Jelenleg Kína a szélturbinák, a fotovoltaikus berendezések, a lítium akkumulátorok és a kulcsfontosságú nyersanyagok fontos exportőre a világon. A nettó nulla ipar területén az EU-ban gyártott fotovoltaikus lapkák és alkatrészek több mint 90 százaléka, az elektromos járművek és akkumulátorok több mint 25 százaléka Kínából származik. A kulcsfontosságú nyersanyagok terén az EU-ban használt magnézium 97 százaléka és az állandó mágnesekben használt ritkaföldfémek 100 százaléka Kínából származik.
Ha ezt a két törvényjavaslatot végrehajtják, az érintheti a kapcsolódó termékek Kínából történő exportját. Másrészt néhány kínai vállalat, amely technológiai előnyökkel rendelkezik a nulla nettó iparágakban és a kulcsfontosságú nyersanyagokban, közvetlenül is befektethet Európában.
Egyes kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az "inflációcsökkentő törvényben" szereplő problémákhoz hasonlóan a két törvényjavaslatban szereplő kereskedelmi protekcionizmus és egyes támogatási intézkedések megsértették a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereskedelmi diszkrimináció tilalmát. A Bruegel európai agytröszt kutatói azt írták, hogy a két tervezet az 1960-as évek elbukott ipari revitalizációs tervének idejére nyúlik vissza.
"Az EU geopolitikai kihívásokkal néz szembe, és fel kell gyorsítania zöld átmenetét, ami igazolhat néhány nem szokványos uniós politikát, mint például a támogatások és a versenypárti iparpolitikák. Ezek a tényezők azonban nem indokolhatják a nyílt protekcionizmust és a kormányzati beavatkozást."
Korábban, amikor az Egyesült Államok kihirdette az "inflációcsökkentési törvényt", uniós politikusok és az Európai Bizottság magas rangú tisztségviselői vádolták az Egyesült Államokat a tetteiért, mivel úgy vélték, hogy a törvény állami támogatást nyújtott az Egyesült Államokban termelési tevékenységet folytató vállalatok számára. károsította az európai vállalatokat. érdekeit és a WTO szabályainak megsértését.
Az EU pénzügyminiszterei egy találkozón kijelentették, hogy az inflációcsökkentési törvényben meghatározott támogatások diszkriminációt jelentenek az EU autó-, megújulóenergia-, akkumulátor- és energiaintenzív iparágaival szemben, és jelentős hatással vannak az EU ipari versenyképességére és beruházási döntéseire. Az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja az EU-nak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmát, amely valószínűleg meg fogja tenni az EU megfelelő megtorló intézkedéseket.
A két törvényjavaslat benyújtása után számos párt ellenállását váltotta ki. A Bruegel európai agytrösztnek az EU állami beavatkozását bíráló kritikája mellett a Politico amerikai média riportere is írt egy cikket, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparban Kínával és az Egyesült Államokkal való versenyben való részvétel érdekében az EU elvesztette a a szabad kereskedelem elvét, és új címkét helyeznek el az uniós tisztviselőkre. Hagyd abba a szénégetést, és válts az égetési elvekre."
Jelenleg a két törvényjavaslat az Európai Parlament és az EU tagállamai elé került. A végleges jogalkotási eredményeket az Európai Parlamentnek és a különböző országoknak még meg kell vitatnia, és a törvényjavaslatok tartalmában még nagy változások vannak.