2022 novemberének elején több új energiafejlesztő cég, köztük az Orsted A/S, az SSE Plc, az RWE AG és az Iberdrola SA vezetői összegyűltek a Pénzügyminisztériumban, abban a reményben, hogy a brit kormány képes megváltoztatni az "új energiát". , különösen a szélenergia” politika. a váratlan nyereségadó" politikáját. Alig néhány nappal ezelőtt az új brit pénzügyminiszter, Jeremy Hunt bejelentette, hogy az Egyesült Királyság "váratlan nyereségadója" hatálya az új energiatermelés területére, valamint az újból származó összes bevételre vonatkozik. Akár 45 százalékos adót is kötelesek fizetni azok az energiatermelő társaságok, amelyek villamosenergia-értékesítési ára meghaladja a 75 eurót megawattóránként. Ez a politika 2023. január 1-től lép életbe.
Az Orsted A/S és az SSE Plc a legnagyobb tengeri szélenergia-fejlesztők Európában. A brit kormány "ablakadó-adó" politikája elkerülhetetlenül nagyobb hatással lesz jövőbeli bevételeikre, ezért tiltakozásukat fejezték ki a brit kormány ellen.
A windfall tax angolul windfall tax, a windfall eredetileg azt jelenti, hogy "gyümölcs, amit szél fújt, windfall", tehát ez egy olyan adó, amelyet a kormány a vállalkozások túlzott jövedelmének korrekciójára használ. A váratlan adó több mint 30 éve létezik, és már a brit Thatcher-korszakban létrehozták.
A brit kormány azért terjesztette ki az „ablakadó” hatályát az új energiatermelésre, mert a 2022-es európai orosz-ukrán háború által kiváltott energiaválság miatt az áramárak ugrásszerűen megemelkednek, és az egyszerű lakosok már nem engedheti meg magának ilyen magas áramköltséget. A kormány azt reméli, hogy adózással törlesztheti a lakosokat.
A Bloomberg adatai szerint az Egyesült Királyságban október 2021-én 0,21 GBP/kWh, április 2022-én 0,28 GBP/ lesz az áram ára az Egyesült Királyságban. kWh, és 2022 októberére az áram ára elképesztően 0,52 GBP/kWh-ra emelkedett. Az éves növekedés 148 százalékos . Bár az energiatermelés költségei a színfalak mögött is emelkednek, az energiaszolgáltatók lettek ennek az energiaválságnak a legnagyobb haszonélvezői, míg az átlagos lakosok a legnagyobb áldozatai.
Az Egyesült Királyságban az új energetikai fejlesztések bevett gyakorlata, hogy közép- és hosszú távú előfizetési szerződéseket kötnek a kormánnyal. Az állam fix áron vásárolja meg az áramszolgáltatók által termelt villamos energiát, és ennek ára ésszerű ársávon belül van. Ezért az előfizetői szerződéshez tartozó összes villamosenergia-értékesítést nem érinti a "váratlan nyereségadó" politika, mert nem felel meg a "váratlan nyereség" szabványnak.
A piacorientált ügyletekben részt vevő villamos energia a "váratlan nyereségadó" szigorú felügyelete alá kerül. Európa legnagyobb szélenergia-országaként az Egyesült Királyság szélenergia-termelésének csaknem feléért magas rendkívüli adót fizet.
Az Egyesült Királyságon kívül az európai régió számos országa "váratlan nyereségadót" fog kivetni vagy kivetett már az új energiatermelésre.
A német kormány idén december 1-től rendkívüli adót vetett ki a megújuló energiaforrásból származó áramtermelésre, és a 130 euró/MWh feletti villamosenergia-bevétel után az adó 90 százalékát kell megfizetni.
Ezenkívül Norvégiában, Finnországban, Hollandiában, Olaszországban és sok más országban korlátozó politikát alkalmaznak a megújuló energiatermelésre vonatkozóan.
Az európai hatalmi válság árnyékában az európai kormányok azt remélik, hogy adóemelésekkel pótolják a költségvetési hiányt.
A súlyos adók azonban egyenértékűek az amúgy is nehéz európai új energiaipar helyzetének rontásával.
Miközben az új energiaerőművek fejlesztőinek bevétele csökken, elkerülhetetlenül csökkentik a pályázati beruházásokat, ami az új energia beépített kapacitások csökkenéséhez vezet Európában.
Korábban az európai ellátási lánc válsága és a kormány nehézkes jóváhagyási politikája váltotta ki az új energiavállalatok panaszait.
Egyrészt az európai kormányok megismétlik, hogy támaszkodnak és támogatják az új energetikai létesítményeket, másrészt azonban akadályokat állítanak az új energiaforrások fejlesztése elé. Ironikus módon az új beépített energiakapacitások célja Európában is zavaróvá vált.