Az orosz-ukrán háború kitörése óta Németország azonnal csatlakozott az Oroszország elleni szankciók sorához, ami közvetlenül vezetett Oroszország heves megtorlásához Németország ellen a földgázellátás tekintetében. Ma Oroszország minden második nap "elzárja a gázt" Németország felé, ami miatt Németország keserűen panaszkodik. Hogyan éljük túl ezt a telet, az óriási probléma, amellyel a német kormány és a német nép szembesül.
Az orosz földgáz Németország teljes keresletének 55%-át teszi ki. Bár Németország importálhat földgázt a Közel-Keletről és az Egyesült Államokból, ez magasabb költségekkel fog járni. Ez a költség a németek szemében fenntarthatatlan. Ebben az esetben Németország kénytelen feladni az úgynevezett környezetvédelmi koncepciót, és megkezdeni a hőerőművek újraindítását.
A berlini német hírügynökség szerint az Unibo német energiaszolgáltató a közelmúltban bejelentette, hogy augusztus 29-től újraindítják a heideni széntüzelésű erőművet a nyugat-németországi Petershagenben, és a kezdeti üzemidő várhatóan április végéig tart. 2023. Kétségtelen, hogy ezzel a lépéssel enyhítik azt az energiahiányt, amellyel Németország ezen a télen szembesült.
Németország a hőerőművek újraindítását tervezi, de ez heves ellenállást váltott ki a hazai környezetvédelmi szervezetek részéről. Németország kezdetben az egyik legkörnyezetbarátabb európai ország volt, de mára odáig "bukott", hogy újraindítsa a hőerőműveket. Nemcsak a hazai szervezetek ellenzik, hanem a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek is negatívan viszonyulnak.
A széntüzelésű energia mellett az atomenergia stabil és tiszta energiaforrás. Ezért, miután felhagytak a széntüzelésű energiával, sok ország inkább a széntüzelésű energiára összpontosított. Ugyanakkor Németországnak is vannak atomerőművei, de Németország azt tervezi, hogy 2022-ben leállítja az atomerőműveket a területén, és teljesen leállítja az atomerőművek használatát.
Valójában Németország kezdetben nem idegenkedett annyira az atomenergiától. Németország 1969 óta erőteljesen támogatja az atomenergia fejlesztését saját országában. 2011-ig Németország összesen 36 atomreaktort épített, és az atomenergia a teljes német energiatermelés 25%-át adta.
A kiváltó ok a 2011-es japán földrengés és a fukusimai atombaleset volt, amelyektől megijedtek az európaiak, és zuhant a németek atomenergia iránti bizalma. Németország atomenergia-ellenes hangulata nagyon heves volt. A japán atombaleset utáni két hétben Németország egymás után 8 atomerőművet zárt be. A következő napokban Németország is megtisztította atomerőműveit, és 2022-ben teljesen eltávolítja őket.
Az oroszországi földgázenergia pótlására Németország is aktívan keres más alternatívákat. Németország vízenergia-fejlesztése rendben van. Az országban 5500 vízerőmű működik, de ezek mind 1,000 kilowatt alatti teljesítményű kis vízerőművek, amelyek elsősorban magánszemélyek és kisvállalkozások kezében vannak.
A szélenergia-termelés terén Németország is hanyatlóban van. 2016 óta a német szélenergia-ipar közel 60,000 munkahelyet szüntetett meg, és az újonnan telepített szélturbinák száma is évek óta csökkent.
Német tudósok szerint, ha Németország helyi napenergiáját teljesen kiépítik, az nagy mennyiségű villamosenergia-kiegészítést biztosíthat. A dolgok azonban nem olyan gördülékenyek, mint várták. A napenergia-ipar németországi fejlődésének tényezője a munkaerőhiány. Iparági szakértők szerint csak a német fotovoltaikus ipar jelenlegi terjeszkedési céljainak eléréséhez körülbelül 50,000 dolgozóra lesz szükség, de ezek a dolgozók jelenleg sehol. Nem csak a csúcskategóriás tehetségek kevesen vannak.
És megállapították, hogy Kína a napenergia legnagyobb szállítója, Kína pedig globális vezető szerepet tölt be mind a termelési kapacitás, mind a technológia terén. Az EU-dokumentumok azt mutatják, hogy 2025-ig minden új épületet és meglévő épületet, amelynek energiafogyasztása D vagy annál magasabb, fel kell szerelni tetőtéri fotovoltaikus berendezéssel. Kína a tetőtéri napelemek jelentős exportőre, és természetesen az EU fotovoltaikus építésének elsőbbségi opciójává válik. Az Egyesült Királyság tetőtéri napelemes termékeinek 90%-a Kínából származik, sőt a napelemek 95%-a is Kínában készül.
A fotovoltaikus gyártás tekintetében Kína fotovoltaikus ipara vezeti a világot. A globális energiaátalakulással összefüggésben Kína fotovoltaikus ipara vált ennek gerincévé, és az energiaellátásban is fontos szerepet tölt be. Jelenleg a kínai fotovoltaikus ipar rendelkezik a világ legteljesebb ellátási láncával, a szilícium anyagoktól az alkatrészeken át a fotovoltaikus termékekig. 2021 végén a kínai poliszilícium, alkatrészek, cellák és szilíciumlapkák gyártása a világtermelés több mint 70%-át tette ki.
Ebben az időben a német médiát mélyen aggasztotta az orosz-ukrán háború okozta energiaválság. Egyrészt aggódtak amiatt, hogy Németország orosz energiától való függőségét nem lehet megszüntetni, másrészt pótolhatatlan a függőségük a kínai napenergia-ipartól. Úgy gondolták, hogy Németország nem veszítheti el Kínát.
Más szóval, ha Németország a napenergiát akarja alternatív energiaforrásként fejleszteni, nem nélkülözheti Kínát. De a valóság nem optimista. Az Egyesült Államok a Trump-korszakban kezdte rákényszeríteni az EU-t, hogy bojkottálja Kínát. Az, hogy Németország csatlakozik a Kína elleni technológiai ostromhoz, egy sor intézkedést tesz a kínai vállalatok technológiai üzletágának korlátozására Németországban. Ezen intézkedések közé tartozik a kínai vállalatok felügyeletének és felülvizsgálatának megerősítése, a kínai vállalatok Németország fontos területeire való belépésének korlátozása, valamint a kínai vállalatok szellemi tulajdon védelmének megerősítése Németországban.
Ebben az esetben Németországnak szüksége van Kínára, hogy továbbra is kiváló minőségű termékeket biztosítson, de Kínát minden szempontból vissza akarja tartani. Ez kétségtelenül nagyon ellentmondásos helyzet. A valóság pedig sokkal komolyabb, mint képzelték.
Alexander Lahr német energiaszakértő elmondta, hogy az orosz-ukrán konfliktus folytatódásával az EU többszöri szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A szankciók visszahatása következtében Európa energiaválsága tovább súlyosbodik; ehelyett az Egyesült Államok fogja learatni az előnyöket. Mára az Egyesült Államok befolyása Európában tovább bővült, és Európa egyre inkább függ az Egyesült Államoktól gazdasági, biztonsági és politikai téren.
Nemcsak az, hogy az egész Nyugat beleesett a saját maga által okozott recesszióba, és az egész világ az átalakulás intenzív szakaszában van, és az energiaválság csak egy része ennek. Az Egyesült Államok által vezetett provokáció alatt a világ egy olyan táborba kényszerült, amely támogatja vagy ellenzi Európa és az Egyesült Államok hegemóniáját. De nyilvánvaló, hogy a Nyugatnak ebből semmi haszna nem lett. Ha a Nyugatnak nincs önbizalma, és végül nem sikerül leküzdenie ezt a nehézséget, vagy ennek következtében recesszióba esik, akkor az saját hibája lesz.