A Görögország által közzétett legfrissebb statisztikák szerint a telepített napenergia-kapacitás 2021-ben 792 MW lesz. De az ország azt is bejelentette, hogy 2028-ig elhalasztja a szén kivonását.
Éppen ezen a héten Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök részt vett egy 204 MW-os napelemes blokk elindításán, amely az ország legnagyobb fotovoltaikus projektje. De azt is elárulta, hogy a rossz hír az is, hogy Görögország 2028-ig nem szünteti meg a széntüzelésű energiatermelést.
Görögország nemzeti megújulóenergia-szabályozója, a Dapeep (Megújuló Energia Üzemeltetők és Származási Garancia Szervezete) közzétette az ország 2021-es statisztikáit. A jelentés azonban nem terjed ki a nettó mérőrendszerekre, csak a hálózathoz már csatlakoztatott napelemsorokat számolja, nem azokat, amelyek telepítve vannak, de arra várnak, hogy csatlakozzanak a hálózathoz.
Görögország tavaly 792 MW új fotovoltaikus kapacitást telepített a Hellenic Photovoltaic Business Association (Helapco) szerint. Ezek közé tartozik a 384 MW-os hálózatba kapcsolt napenergia-kapacitás, 38 MW-os hálózati mérőrendszer, amely szárazföldi vagy szigeti hálózatokhoz kapcsolódik, és 370 MW új fotovoltaikus projekt, amelyet tavaly év végén telepítettek, de csak ebben az évben kerülnek online állapotba.
Ez a probléma nem új. Ugyanez a probléma merült fel 2020-ban is, amely magában foglalta az 500 kW alatti napenergia-projekteket, amelyek stabil betáplálási tarifát (FIT) élveztek. Ha ezek a projektek nem csatlakoznak időben a hálózathoz, elveszítik a támogatási támogatást. Sok projekt azonban készen áll a hálózati csatlakozásra, de a helyi hálózat gyakran lassan dolgozza fel a hálózati csatlakozási alkalmazások beáramlását, ami azt a lehetőséget eredményezi, hogy néhányuk elveszítheti stabil FIT-támogatását.
Ezért a kormány lehetővé teszi, hogy ezek a projektek továbbra is élvezzék a FIT-t, mindaddig, amíg a határidőn belül teljesen telepítik őket, majd később csatlakoznak a hálózathoz.
2020-ban Görögország 913 MW új fotovoltaikus kapacitást telepített. Jelenleg az 500 kW-ig terjedő napenergia-projekteknek nem kell részt venniük egy görögországi versenypályázaton, és 65,74 EUR (71,43 USD) /MWh stabil villamosenergia-árat követelhetnek mindaddig, amíg a telepítés 2022. augusztus végéig befejeződik.
Dapeep elmondta, hogy Görögország 2021 végéig 3,66 GW földre szerelt napelemfarmot és 375 MW tetőtéri napelemes rendszert kapcsolt össze a hálózattal. Ezek a számok nem tartalmazzák a nettó mérési tömböket. Dapeep azt is elmondta, hogy Görögországnak 2021 decemberétől mintegy 250 millió dolláros többlete volt a megújulóenergia-alapjában, és arra számít, hogy a többlet 2022 decemberére eléri a 2,45 milliárd dollárt.
A Helapco szerint Görögország kumulatív nettó mért kapacitása 89 MW. A tavalyi nettó fogyasztásmérő berendezések 98%-a kereskedelmi rendszer volt.
A kormány néhány hónappal ezelőtt néhány politikai változtatást hajtott végre a nettó fogyasztásmérés támogatása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek a sikere azonban csak az idén telepített rendszerekben tükröződik.
Ezen a héten Misotakis felavatta Görögország legnagyobb fotovoltaikus projektjét Kozani szénbányászati városában. 2019 áprilisában a 204 MW-os projektet sikeresen elnyerték az ország első közös versenypályázatán a nap- és szélenergiára.
A projekt első részét a német Juwi Csoport nyerte el, 139,24 MW villamos energiát, 0,05446 EUR/kWh támogatott villamosenergia-áron. Két kisebb projektblokk (27,68 MW, illetve 37,37 MW) 0,06472 EUR/kWh támogatott villamosenergia-árat kapott. A 204 MW-os projektet később eladták az athéni hellenic petroleumnak, és része Görögország azon céljának, hogy 3 GW napenergiát telepítsen az ország lignitrégióiba. Ez a legnagyobb kétcsaládos napelempark Európában és a legnagyobb közüzemi méretű napelemfarm Délkelet-Európában, a Juwi szerint.
A széntüzelésű energiatermelés fokozatos megszüntetésének késedelme
Misotakis azonban rossz híreket is hozott ezen a héten. Görögország 2028-ig elhalasztja a széntüzelésű energiatermelés fokozatos megszüntetését, és azt tervezi, hogy 50 százalékkal növeli a lignitbányászati termelést. A görög miniszterelnök szerint a lépések nem jelentenek változást az energiapolitikában, és ragaszkodik ahhoz, hogy Görögország továbbra is elkötelezett maradjon a zöld energiára való átállás mellett.
A lignit közelmúltbeli támogatása az ukrajnai háborúra és az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítésekre válaszul történik. Misotakis szerint a döntés ideiglenes intézkedés volt, és nincs hatással Görögország éghajlat-politikai és nulla nettó kibocsátási céljaira.
2019 szeptemberében a görög kormány bejelentette, hogy 2028-ig fokozatosan kivonja a szenet a villamosenergia-keverékéből. Azóta azonban számos fejlemény hozta ezt előre 2025-re. Ezen a héten a lignit fokozatos megszüntetését ismét 2028-ra halasztották.
Számos tényező befolyásolja a széntüzelésű energiatermelés fokozatos megszüntetésének időzítését Görögországban, beleértve a földgáz árát, a szén-dioxid-kibocsátás árát, azt a sebességet, amellyel Görögország új megújulóenergia-termelési kapacitást fejleszt ki, új villamosenergia-összeköttetéseket és uniós szakpolitikai megbízásokat.
A görög környezetvédelmi és energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy hamarosan új törvényjavaslatot vezetnek be, amely lehetővé teszi a megújuló energia és az energiatárolási politikák gyorsabb engedélyezését. Az új törvényjavaslat lesz a második jelentős átalakítása az energiapolitikának Görögországban az első szakpolitikai csomag 2020-as bevezetése óta. De ahogy telt az idő, görögország számára kifutott az idő.