Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy 2030-ig emelje az EU megújulóenergia-céljait – derül ki az Európai Bizottság készülő REPowerEU-tervének forrásokból kiszivárgott tervezetéből. A terv részeként gyorsított engedélyezési szabályokat is tartalmaz az új projektekre, valamint egy fotovillamos stratégiát, amely kötelezővé teheti a tetőtéri napelemes rendszereket az összes új épületben az EU-ban.
A javaslatokat várhatóan május 18-án hozzák nyilvánosságra az EU azon tervének részeként, hogy az orosz-ukrán konfliktust követően csökkentse Oroszországtól való energiafüggőségét.
A megújuló energiára való átállás felgyorsítása csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és Európa importált energiától való függőségét, valamint megfizethető energiát biztosít az uniós polgárok és vállalkozások számára – derül ki az EURACTIV ipari média birtokába került tervtervezetből.
Tekintettel arra, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a megújuló energia elterjedését, az EU által meghatározott megújulóenergia-célokat emelni kell. Míg az új célt még nem határozták meg, az új részarány szögletes zárójelben „XX”-ként szerepel a javaslatban, ami miatt módosítani kell az EU megújuló energiáról szóló irányelvét.
Az Európai Bizottság már tavaly javasolta, hogy az EU megújulóenergia-célját a jelenlegi 32 százalékról 40 százalékra emeljék 2030-ra. A javaslat a tavaly júliusban bevezetett éghajlat-változási jogszabálycsomag része, amelynek célja, hogy 2030 végéig több mint 55 százalékkal csökkentse az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását.
Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán azonban az Európai Bizottság fontolgatja, hogyan lehetne felgyorsítani ezeket a terveket. A bizottság márciusban felszólította az Európai Parlamentet és az uniós országokat, hogy fontoljanak meg magasabb vagy korábbi célokat a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozóan a „Fit for 55” elnevezésű éghajlat-változási jogszabálycsomag megvitatása során.
Az Európai Parlament határozottan támogatja a megújuló energia céljának 45 százalékra emelését 2030-ra. Egyes uniós kormányok is a megújuló energiaforrások fellendítésének célkitűzése mellett döntöttek, bár nem világos, hogy többségük támogatja-e ezt.
Az Európai Bizottság nem kommentálta a tervtervezet kiszivárogtatását.
Az orosz-ukrán konfliktusra válaszul az Európai Parlament egyre inkább támogatja az EU megújuló energiaforrásokra vonatkozó, 2030-ra kitűzött céljait, és leszoktatja magát az orosz fosszilis tüzelőanyagokról – mondták a törvényhozók a politikai spektrumon belül.
Fotovoltaikus stratégia
Iparági források szerint Európa Oroszország fosszilis tüzelőanyagaitól való függőségének csökkentésére tett erőfeszítések részeként az EU várhatóan május 18-án több javaslatot is előterjeszt, köztük egy új útmutató dokumentumot az engedélyezésről és a fotovillamos stratégiáról.
Az ipari média által látott tervtervezetben szereplő napelem-stratégia szerint a fotovoltaikus rendszerekben nagy lehetőség rejlik arra, hogy gyorsan az EU európai villamosenergia- és fűtési rendszereinek főbb részévé váljanak, ami segít az EU-nak elérni éghajlati céljait és csökkenteni oroszországi fogyasztását. fosszilis tüzelőanyagok. támaszkodni.
Ez a fotovillamos stratégia tervezet az Európai Bizottság által márciusban benyújtott REPowerEU terv tervezetére épül, amely egy négypontos ütemtervet tartalmaz a fotovillamos ipar fejlesztésének elősegítésére az európai polgárok és az ipar számára.
A terv szerint a stratégia egyik eleme a European Photovoltaic Roof Scheme megvalósítása, amely teljes körű megvalósítása esetén az első év után 17 TWh villamos energiával gyarapítaná az EU-t (ez 17 százalékkal magasabb a jelenlegi uniós előrejelzéseknél), 2025-re pedig további 42 TWh teljesítmény lesz elérhető, bár ezek a számok még nem véglegesek.
Ennek a stratégiának a részeként a stratégia azt javasolja, hogy a napelemek telepítését a tetőfelújítási munkákkal kombinálják, hogy 2025-ig az EU minden napelemes középületébe, és minden 10 lakosnál nagyobb városba telepítsék a napelemes rendszereket,{{3} } fő 2025-re Építsen fel legalább egy megújuló energia közösséget.
Ezenkívül az Európai Bizottság fontolgatja, hogy minden új épületben kötelezővé tegye a tetőtéri napelemes rendszereket, bár a javaslat még vita tárgyát képezi, és a meglévő épületek tetőtéri PV-engedélyezési folyamatát három hónapra kívánja korlátozni.
A stratégia javaslatot tesz egy EU Skills Partnership rendszerre is a szárazföldi megújuló energiaforrások telepítésére annak biztosítása érdekében, hogy elegendő képzett személyzet álljon rendelkezésre a megújuló energiaforrások telepítéséhez. Ezen túlmenően létrejön az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség is, hogy innovációvezérelt és rugalmas fotovoltaikus értékláncot építsen ki Európában.
Walburga Hemetsberger, az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség vezérigazgatója rámutatott, hogy a fotovoltaikus rendszerek összesített beépített kapacitásának 2030-ra el kell érnie az 1 TW-ot Európában, létre kell hozni a fotovoltaikus gyártási alapokat és új intézkedéseket kell elfogadni a fotovoltaikus tetőrendszerekben rejlő lehetőségek maximalizálása érdekében. .
Engedélyezési problémák kezelése
Az engedélyek régóta akadályt jelentenek a megújuló energiaiparban dolgozók szemében. Hemetsberger rámutat, hogy ez gyakori és elkerülhető akadálya a fotovoltaikus rendszerek és a megújuló energia elterjedésének Európában.
"Az EU várakozási ideje és adminisztratív eljárásai szükségtelenül megterhelőek és ingatagok – a kormányoknak pedig gyakran nincs elegendő erőforrása ahhoz, hogy hatékonyan válaszoljanak az engedélykérésekre" – mondta.
Ennek megoldására az EU új iránymutatások kibocsátására készül az uniós országok engedélyezésére vonatkozóan, valamint egy jogalkotási javaslatot, amely nagyobb biztonságot nyújt a projektszponzorok és befektetők számára.
Németországhoz hasonlóan az uniós országoknak is biztosítaniuk kell, hogy az engedélyezési folyamatot nyomós közérdeknek tekintsék. Ide tartozik a megújuló energiatermelő létesítmények, energiatároló rendszerek és hálózati csatlakozások tervezése, kivitelezése és üzemeltetése.
Az iparági média által látott jogalkotási javaslat szigorú időkorlátozást ír elő az engedélyezési folyamatra vonatkozóan. Például a megújuló energiát preferált régiókban az új projektek folyamata nem haladhatja meg az egy évet, és ezekben a régiókban a 150 kW alatti beépített teljesítményre vonatkozó energia-visszaállítási engedélyek nem haladhatják meg a hat hónapot.
Ezeken a területeken kívül a projektengedélyek nem haladhatják meg a két évet, és a 150 kW alatti projektek újrahasznosítási engedélyei nem haladhatják meg az egy évet.
A tervezet előírja továbbá az uniós országoknak, hogy a törvény hatályba lépését követő egy éven belül azonosítsák azokat a konkrét földterületeket és víztesteket, amelyek a megújuló energia infrastruktúrájának telepítéséhez szükségesek.
Ezen túlmenően az uniós országok kötelesek egynél több kapcsolattartó pontot létrehozni vagy kijelölni, amelyek kérésre végigvezetik a kérelmezőket, és elősegítik az adminisztratív eljárások végrehajtását.
Ez megfelel az EU szélenergia-ágazata által megkövetelt 1-2 éves engedélyezési időszaknak, jobb helytervezésnek és egyablakos szolgáltatásnak. Eleget tesz az iparág azon követelményének is, hogy ha a hatóságok nem reagálnak kellő időben, akkor pozitív választ kell adni.
与此原文有关的更多信息要查看其他翻译信息,您必须输入相应原文