Az Agence France-Presse október 11-i jelentése szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete a globális világ "teljes átalakítását" sürgette.energiarendszer.
A világnak 2030-ig meg kell dupláznia a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-ellátását, hogy megakadályozza, hogy a klímaváltozás aláássák a globális energiabiztonságot – közölte kedden az ENSZ.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete hangsúlyozta, hogy az energiaszektor nemcsak az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló szén-dioxid-kibocsátás egyik fő forrása, hanem egyre érzékenyebb a felmelegedő bolygó okozta változásokkal szemben is.
Az éghajlati szolgálatok állapotáról szóló éves jelentésében a Meteorológiai Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események, aszályok, árvizek és a tengerszint emelkedése -- mind-mind az éghajlatváltozáshoz köthető -- kevésbé megbízhatóvá teszik az energiaellátást. A jelentés szerint például Buenos Airesben januárban a hőhullámok hatalmas áramkimaradásokat okoztak.
A Meteorológiai Világszervezet szerint 2020-ban a világ hőenergia-, atom- és vízenergia-rendszerekből származó villamos energiájának 87 százaléka közvetlenül a hűtéshez szükséges édesvíztől függ majd.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek egyharmada azonban vízhiányos területeken található, szemben az ilyen területeken található atomerőművek 15 százalékával, amely a következő 20 évben várhatóan 25 százalékra fog emelkedni.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a vízerőművek gátak 11 százaléka szintén nagy vízterhelésű területeken található, és a meglévő vízerőművek több mint egynegyede és csaknem ugyanennyi tervezett vízerőmű projektek jelenleg mérsékelt vízhiánnyal küzdő területeken találhatók. erősen hiányos vízgyűjtőkhöz.
A jelentés szerint az atomerőművek gyakran alacsonyan fekvő tengerparti területeken is találhatók, így potenciálisan ki vannak téve az emelkedő tengerszintnek és az áradásoknak.
"Az idő ellenünk van, és tanúi vagyunk a klímaváltozásnak. Teljesen meg kell változtatnunk a globális energiarendszert" - hangsúlyozta Petri Taalas, a WMO főtitkára.
Maga az energiaszektor is a probléma része, jegyezte meg Taalas, mivel a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy háromnegyedét termeli, ami megváltoztatja az éghajlatot.
"A tisztább energiatermelésre való átállás...az energiahatékonyság javítása kritikus fontosságú" - mondta.
Arra azonban figyelmeztetett, hogy a nettó nulla kibocsátás 2050-re csak akkor lehetséges, ha „az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-ellátás megduplázódik a következő nyolc évben”.
A nettó nulla kibocsátás vagy szénsemlegesség azt jelenti, hogy egy adott időn belül az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátást úgy egyensúlyozzák ki, hogy a szén-dioxidot globális szinten eltávolítják a légkörből.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése kiemeli a megbízható időjárási, vízügyi és klímaszolgáltatások növekvő fontosságát a villamosenergia-infrastruktúra ellenálló képességének biztosítása és a növekvő energiaigények kielégítése érdekében.
A jelentés szerint a megújuló energiára való átállás segít enyhíteni a világ növekvő vízhiányát. A jelentés megjegyzi, hogy a nap- és szélenergia sokkal kevesebb vizet használ fel, mint a hagyományos erőművek.
Arra azonban figyelmeztet, hogy az országok jelenlegi kötelezettségvállalásai a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére „messze nem érik el” a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott célokat.
A jelentés szerint a megújuló energiákba történő globális befektetéseknek "2050-re meg kell háromszorosodniuk ahhoz, hogy a világ nettó nulla pályára álljon".
A jelentés kifejezetten több tiszta energiával kapcsolatos beruházást szorgalmaz Afrikában. A kontinens már most is súlyos szárazsággal és az éghajlatváltozás egyéb súlyos hatásaival néz szembe. Az elmúlt 20 évben Afrika a tiszta energiával kapcsolatos beruházások mindössze 2 százalékát kapta.
A jelentés szerint azonban a bolygó legjobb napenergia-forrásainak 60 százaléka Afrikában található, így a kontinensnek megvan a lehetősége arra, hogy a napenergia-termelés jelentős szereplője legyen.
Ez azonban jelentős befektetést igényel. "Az összes afrikai modern energiaellátáshoz évi 25 milliárd dolláros beruházásra lesz szükség" - áll a jelentésben. Ez a mai globális energiabefektetések nagyjából 1 százaléka.