Az energiaszektor létfontosságú szerepet játszik a nettó nulla kibocsátás 2050-re történő elérésében, és Vietnamnak sürgősen elő kell segítenie a zöld átállást energiamixében. Ezért Vietnamnak pénzügyi és technikai segítségre van szüksége a fejlett országoktól.
A nemzeti zöldnövekedési stratégia további konkretizálása érdekében az ország miniszterelnöke július 22-én elfogadta a Nemzeti Zöldnövekedési Cselekvési Tervet (2021-2030), amely négy fontos célt tartalmaz: az egységnyi GDP-re jutó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a gazdaság és társadalom zöld átalakításának elősegítése, a zöld életmód és a fenntartható fogyasztás népszerűsítése, ugyanakkor a zöld átalakulást az egyenlőség, befogadás és rugalmasság elvei alapján kell megvalósítani.
Az ENSZ 26. éghajlat-változási konferenciájának (COP26) a zöld energiára való átállásra gyakorolt hatásáról szóló 26. ENSZ éghajlat-változási konferenciáján (COP26) tartott ülésen augusztus 17-én Nguyen Thi Bich Ngoc, Vietnam tervezési és beruházási miniszterhelyettese , azt mondta, hogy az erőforrások hiánya a kulcsa az energiaátmeneti célok megvalósításának, és a legnagyobb akadálya annak, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást.
A Világbank becslései szerint a nettó nulla kibocsátás eléréséhez Vietnamnak további 368 milliárd dollárra lesz szüksége 2022-2040 között, ami az ország éves bruttó hazai termékének körülbelül 6,8 százaléka.
Közülük egyedül a katasztrófa-ellenállóképesség kiépítésére szánt források aránya elérte a mintegy kétharmadot, mert nagy mennyiségű forrást kell mozgósítani az eszközök, az infrastruktúra és a kiszolgáltatott csoportok védelmére. A szén-dioxid-mentesítés felé vezető úton a költségek főként az energiaszektorból származnak, ideértve a megújuló energiába való befektetések és a széntől való eltávolodás költségeit is, ami körülbelül 64 milliárd dollárba kerülhet a(z) 2022-2040 időszakban.
Hoang Tien Dung, a vietnami Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MoIT) Villamosenergia- és Megújuló Energia Osztályának főigazgatója a következőket mondta: „A megújuló energia gyors fejlődése és a hőerőművek tüzelőanyag-cseréje miatt az ENSZ 26. klímaváltozása után Változáskonferencia szerint a felülvizsgált energiafejlesztési terv CO2-kibocsátása jelentősen csökkent."
A szén-dioxid-kibocsátás 2031-2035-ban tetőzik (231 millió tonna), majd fokozatosan csökken. 2045-re a CO2-kibocsátás körülbelül 175 millió tonnára csökken, ami körülbelül 208 millió tonnás CO2-csökkenést jelent a COP26 előtti lehetőségekhez képest.
A vietnami energiatermelő szektor a becslések szerint 2050-re évente körülbelül 40 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami segít az országnak teljesíteni a COP26-on vállalt korábbi kötelezettségvállalását, hogy 2050-re nulla nettó kibocsátást érjen el.
Dang Hoang An, Vietnam ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese a rendezvényen elmondta, hogy az energiaátállás nemcsak az energiaszektor belső kérdése, hanem az egész gazdaság és társadalom energiaintenzívről energiahatékonyra való átállása is. . Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adatai azt mutatják, hogy az ország gazdaságának iparosodásával és modernizációjával a jövőben tovább nő a villamosenergia- és energiaigény, a keresletnövekedést pedig nehéz lesz kielégíteni.
Ezért jelenleg a legfontosabb feladat egy megfelelő, megvalósítható és fenntartható fejlesztési stratégia kialakítása. Deng Huangan elmondta: "Sürgős az energiatudomány és -technológia területén a K+F együttműködés globális szintű megvalósítása, különösen a hidrogén, az ammónia és más új energiatermelés, a fejlett energiatárolási technológia, valamint a szénabszorpciós és -tárolási technológia területén. ugyanakkor szükséges a különböző gazdasági ágazatok tudatosítása. küszöbön áll a költséghatékony energiafelhasználás."
Nguyen Th Jasper öt ötletet javasolt a jövőbeli energiaátálláshoz:
A nemzeti energiabiztonság biztosítása érdekében dolgozzon ki egy zöld és fenntartható átalakulási ütemtervet.
Az átállási folyamat során próbálja meg minimalizálni a hátrányos helyzetű csoportokra gyakorolt hatást, például a szegény háztartásokat megterhelő növekvő villanyszámlákat, valamint a fosszilis energiáról a megújuló energiára való átállás okozta munkavállalói átállást vagy a munkanélküliséget.
Az energetikai átalakulásban érintett valamennyi félnek felelősséget kell vállalnia.
Az energetikai átmenet pénzügyi és technikai támogatást igényel a fejlett országoktól.
Az energiaátállási folyamatban az értékeléseket, ellenőrzéseket, ellenőrzéseket és a kapcsolódó szankciókat hatékonyan kell végrehajtani a beruházások korlátozása és csökkentése érdekében, valamint alternatív útvonalak meghatározása a szennyező termelő létesítmények és a nagy kibocsátású infrastruktúra leszereléséhez.